Kanadáról
Kanada a világ második legnagyobb országa (9 984 670 km²). Kanada szövetségi állam, melyet tíz tartomány és három terület alkot. A tartományok a következőek: Alberta, Brit Columbia, Manitoba, New Brunswick, Newfoundland és Labrador, Új-Skócia, Ontario, a Prince Edward-sziget, Quebec és Saskatchewan. A három terület a következő: Északnyugati területek, Nunavut és Yukon. A tartományok a szövetségi államtól nagymértékben függetlenek, a területek valamelyest kevésbé. Mindegyikőjüknek van tartományi vagy területi szimbóluma.
Kanada és az Egyesült Államok osztoznak a leghosszabb közös határon a világon. Ezt hivatalosan a Nemzetközi Határvonalként ismerik, és szinte egész hosszán nem védett. 8,891 km hosszú, melyből 2477 kilométer Alaszkával közös.
A kanadai gazdaság a nyolcadik legnagyobb a világ gazdaságai között és a québeci gazdaságot a 38. legnagyobbnak tartják a világon. Ezek a gazdaságok erősen integrálódtak az az USA gazdaságával. A kanadai export 79%-a az Egyesült Államokba megy, mely az importjuk 65%-át teszi ki.
A kanadai parlament központi épülete és könyvtára Ottawában található. Kanada szövetségi állam, államformája alkotmányos monarchia. Az államfő, a Kanada Királynője (Queen of Canada) cím birtokosa, II. Erzsébet, aki egyben az Egyesült Királyság uralkodója is. Őt a kormányzó (Governor General) képviseli: a pozíciót általában egy visszavonult politikus vagy más prominens személyiség tölti be, akit az uralkodó nevez ki a miniszterelnök javaslatára. A jelenlegi kormányzó Michaëlle Jean. A kormányzó által hagyja jóvá a királynő a képviselőház és a szenátus által elfogadott törvényeket, ő nevezi ki a miniszterelnököt, ő olvassa fel a trónbeszédeket, írja alá az államközi szerződéseket, nyitja meg és zárja be a parlament ülésszakait, illetve oszlatja fel a parlamentet az új választások előtt. A királynő és a kormányzó hatalma névleges, a legtöbb kérdésben a miniszterelnök javaslatára döntenek.
A kanadai alkotmány sok ponton hiányos, és sok rendelkezése többféleképp is értelmezhető. A törvényt (Constitution Act), amely számos kiegészítést tartalmaz, egy éjszaka alatt fogadta el a törvényhozás Québec tartomány beleegyezése nélkül, amely visszautasította a francia nyelvű lakosságot hátrányosan érintő rendelkezéseket. A Constitution Act része a Charter of Rights and Freedoms, amely ellentétben áll Québec állam rendelkezésével, mely szerint az állam hivatalos nyelve a francia.
A parlament két házból áll: a képviselőház (House of Commons) tagjait a szavazópolgárok választják, a szenátorokat pedig a miniszterelnök nevezi ki. A szenátus (Senate) 105 tagból áll: 24 Ontarióból, 24 Québecből, 24 az ún. tengerparti tartományokból (10 Új-Skóciából, 10 New Brunswickból, 4 a Prince Edward-szigetről), 24 a nyugati tartományokból (6-6 Manitobából, Brit Columbiából, Saskatchewanból és Albertából), 6 Újfundland és Labrador államból és egy-egy a területekről (Északnyugati területek, Yukon valamint Nunavut). Kanadában igen erős a pártfegyelem, így a miniszterelnöknek nagy befolyása van a törvényhozásra. Sőt az ő döntésétől függ, hogy mikor tartják a képviselőházi választásokat (általában legalább ötévente). A miniszterelnök a képviselőházban legtöbb helyet szerző párt vezetője, kormánya tagjait ő nevezi ki pártjának a parlament valamely házába bejutott tagjaiból.
Kanadában három nagyobb párt van: a centrista Liberal Party of Canada (Kanadai Liberális Párt), a jobboldali Conservative Party of Canada (Kanadai Konzervatív Párt) és a baloldali-szociáldemokrata New Democratic Party (Új Demokrata Párt). Québec tartományban jelentős a Bloc Québécois, mely elsősorban szociáldemokrata, de részben szeparatista is. A kisebb pártok jelöltjei és független jelöltek csak ritkán jutnak be a képviselőházba.
A jelenlegi miniszterelnök, Stephen Harper, 2006. február 6-a óta van hatalmon, miután pártja, a Kanadai Konzervatív Párt viszonylagos (nem abszolút) többséget kapott a januárban megtartott választásokon. Két elődje, Paul Martin és a három egymást követő ciklusban is hatalmon lévő Jean Chrétien, a liberális párthoz tartozott. Előttük a Progressive Conservative Party (Haladó Konzervatívok Pártja) nyert választásokat, mely 2003 decemberében egyesült a Canadian Alliance-szal (Kanadai Szövetség), így jött létre a most hatalmon lévő Kanadai Konzervatív Párt. A 2006-os választásokkal Kanada is követte déli szomszédját, az Egyesült Államokat azzal, hogy jobboldali erők kerültek hatalomra.
Kanadában tartományi és szövetségi szintű bíróságok is működnek, mivel a szövetségi jog mellett az egyes tartományok törvényhozása is alkot jogszabályokat. Mind a szövetségi, mind a tartományi ügyekben a Kanadai Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni.